Szójafehérje - Szója

szójafehérje fehérje porA szója, amely számos ázsiai országban alapvető élelmiszernek számít, értékes elemekből épül fel. Ilyen például a fehérje, az izoflavonok, a szaponinok, és a fitoszterolok. A szójafehérje alapvető aminosavakat tartalmaz, és ha rizzsel fogyasztjuk, a szója olyan fehérjéket biztosít, amelyek az állati eredetű táplálékkal egyenértékűek. A szója ugyanakkor zsírban és koleszterinben szegény.

A szójában található izoflavonokat, elsősorban a geniszteint és a daidzeint antioxidáns és fitoösztrogénekre jellemző tulajdonságaik miatt sokat kutatták a tudósok. A szaponinok fokozzák az immunfunkciókat és megkötik a koleszterint, gátolva ezzel annak bélben való felszívódását. A fitoszterolok, és a szója más összetevői szintén koleszterinszint-csökkentő hatásúak.

A geniszteinről megállapították, hogy gátolja az ún. angiogenezist, azaz az új erek képződését, amely ha abnormális, hozzájárulhat a rák kialakulásához.
Számos állati kutatás igazolta, hogy az izoflavonok csökkenthetik a hormonfüggő ráktípusok kialakulásának kockázatát, így például az emlő-, és a prosztatarákét. Az emberi kutatások terén azonban még nem áll rendelkezésre elegendő adat, hogy biztos következtetéseket vonhassunk le.

Egy 38 különböző kutatás alapján készült összegzés azt állapította meg, hogy a szója fogyasztása az esetek túlnyomó részében a koleszterint szintjének visszaeséséhez vezetett. Ezek alapján a szójafogyasztás átlagosan 23 mg/dl-rel csökkentette a koleszterinszintet. Hogy pontosan hogyan megy végbe ez a folyamat, az vita tárgya, de az izoflavonok mindenképpen az egyik kulcsfontosságú komponenst jelentik.

A szója-izoflavonok mérsékelt ösztrogén-jellegű hatása enyhítheti a menopauza tüneteit néhány nőnél, anélkül, hogy az ösztrogénnel összefüggésbe hozható problémák jelentkeznének. Egy úgynevezett „kétszeresen vak” próbán, 12 héten át napi 60 gramm szójafehérje fogyasztása 45%-kal csökkentette a hőhullámok számát. Ezenkívül a szója segíthet szabályozni a hormonszintet a menopauza előtt álló nőknél.
A csontritkulás megelőzésében is nagy szerepe lehet a szójának. Állati és emberi tanulmányokban is, a szójából származó izoflavonok védő hatással voltak a csontokra. Bár a szója felhasználása a csontritkulás megelőzésében hasznosnak tűnik, erre irányuló hosszú távú kísérleteket még nem végeztek.

szójafehérje, szója tablettaViszonylag nagymennyiségű izoflavon van jelen az egész szójababokban, a sült szójadióban, tofuban, szójatejben, szójalisztben. Ezenkívül a szójában megtalálható izoflavonok elérhetők táplálék-kiegészítőkben, kapszulákban vagy tablettákban.

A szójabevitel ideális mértéke nem ismert. Azokban a közösségekben, ahol sok szóját fogyasztanak, naponta 50 és 100 milligramm közötti izoflavont visznek be a szervezetükbe az emberek. A kolszterinszint-csökkentő hatás azonban már napi 20 gramm szójafehérje elfogyasztásánál is megfigyelhető, ha azzal az állati fehérjét váltjuk le az étrendben.

A szójából készült termékek és a főtt szójabab fogyasztása nagy mennyiségben is biztonságos, azonban az emberek egy kis hányada allergiás a szójababra, ők természetesen kerüljék az ilyen ételeket.

A szója-izoflavonok néhány ember esetében csökkenthetik a pajzsmirigyfunkciókat. Egy egészséges japánok körében végzett felmérés kimutatta, hogy 30 gramm szójabab 3 hónapon keresztüli fogyasztása annak a hormonnak a kis mértékű fogyásához vezetett, amely a pajzsmirigyet serkenti. Néhány résztvevő rossz közérzetre, székrekedésre, álmosságra, sőt, golyvára panaszkodott. Ezek a tünetek egy hónappal a szója alapú táplálék fogyasztásának megszüntetése után elmúltak.
Számos tanulmány vizsgálta a szója rákmegelőző hatását is, azonban mindeddig vagy ellentmondásos eredmények születtek, vagy nem találtak összefüggést a betegség kialakulása és a szójafogyasztás között.